A Bözödújfalu megsemmisítésére emlékező XVII. találkozón a falu egykori lakói, az elszármazottak, az együttérzők augusztus 2-án újra meghatottan néztek egymásra. Az emlékfalnál elmondták egymásnak, hol és hogyan élnek. Ferencz István erdőszentgyörgyi plébános és Demeter Erika erdőszentgyörgyi unitárius lelkész beszéde a siratófalnál hangzott el, amelyet a Bécsben élő Sükösd Árpád állíttatott 1995-ben, hirdetve, hogy a tó fenekén Bözödújfalu nyugszik 180 házával, a lakosai pedig a világban szétszórva siratják. /Kilyén Attila: Sosem némulnak el az elárasztott templom harangjai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./
2009. március 18.
A Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Kárpát-medencei Szórvány Tanács március 16-án ülésezett. Az ülésen Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár és a MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya illetékeseinek részvételével a Szórvány Tanács megtárgyalta a régiók képviselői által előzetesen benyújtott szakmai javaslatok megvalósításának lehetőségeit, és meghatározta a Kárpát-medencei Szórvány Tanács 2009. évi programját. Döntöttek több kiemelt projekt támogatásáról, mint például a szamosújvári és válaszúti szórványkollégiumok működtetése, a felőri régiós magyar oktatási központ munkálatainak befejezése, a csángó oktatási programok továbbfejlesztése, illetve a técsői Magyar Református Líceum bővítése. /Ülésezett a Szórvány Tanács.= Nemzetpolitika.gov.hu, márc. 16./ A Szórvány Tanács március 16-án Budapesten kezdeményezte, hogy a 2009-ben kezdődő „Szórvány-év” szimbolikus programjaként a ceausescui falurombolás mementójának számító Bözödújfalun emlékhelyet alakítsanak ki, megvalósításához a helyi szereplők, civil szervezetek közreműködését kérik. /Emlékhely lesz Bözödújfalun.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2009. augusztus 3.
Bözödújfalu egykori lakói, leszármazottaik a hétvégén ismét összegyűltek az emlékfalnál és ökumenikus istentiszteleten emlékeztek egykori lakhelyük megsemmisítésének megrázó pillanataira. – Ezek az emberek vállukra külön keresztet kaptak, többet, mint mások, de emberi méltósággal tudták és tudják hordozni azt. Példaértékű, hogy egy ekkora igazságtalanság után keresztény emberként tudnak élni, szomszédokkal jóban lenni, önmagukkal, Istennel kibékülni – csak így érdemes élni – fogalmazott Ferencz István erdőszentgyörgyi plébános. – Én itt születtem, itt végeztem a nyolcosztályt. Édesapám orosz fogságban volt és amikor hazajött, megfogadta, hogy többé nem hagyja el a falut, de mégis meg kellett tennie. Rettenetes volt, amikor el kellett mennünk– mesélte Máté Áron. /Az emlékeket nem lehet víz alá temetni. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
2009. augusztus 20.
Elsősorban minőségi oktatási programokat támogat a határon túli magyarság kezdeményezéseinek segítésére tavaly létrehozott Szórványtanács. A testület az első félévben 350 millió forintot osztott szét, a további tervek között szerepel egy emlékhely létrehozása is az 1988-ban elpusztított erdélyi Bözödújfalunál – közölte Gémesi Ferenc, a kormányzat nemzetpolitikáért felelős vezetője. A Szórványtanácsot a kormány hívta életre, a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő testület tavaly október 13-án tartotta alakuló ülését. /Forintokat osztotta Szórványtanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2009. szeptember 4.
Csíksomlyóról és Székelyudvarhelyről is vittek egy-egy marék földet az újfehértóiak arra az emlékhelyre, amely a szabolcsi kisvárosban állít emléket a magyar nemzettudatnak és hazaszeretetnek. Az emlékmű létrehozásának gondolata a helyi múzeum munkatársaitól származik, akik még korábban kérték a város lakóit, hogy ha nyaralásaik, utazásaik során az ország valamelyik szegletében vagy a határ menti vidékeken járnak, hozzanak onnan egy maroknyi anyaföldet – mondta el Buczkó József, a Zajti Ferenc Kulturális Központ igazgatója. A történelmi 64 vármegye közül már 25-nek pihen a földje abban az urnában, amelyet egy 1923-ból származó műemlék foglal magában. Buczkó elmondta, hogy olyan helyekről is származnak még földek, amelyek a magyarság történelmének eseményeit hordozzák, mint például Nyerges-tető vagy Petőfi Sándor feltételezett halálának helyszíne, Fehéregyháza, vagy az 1980-ban elárasztott székely település, Bözödújfalu. /Itteni föld gazdagítja a Magyar Anyaföld Emlékhelyét. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./
